A budai ciszterci Szent Imre Gimnázium alapításának centenáriuma alkalmából hétfő délelőtt ünnepi megemlékezést tartottak az intézményben. „Örömmel fogadtam el a ciszterci rend budapesti Szent Imre Gimnázium centenáriumi rendezvénysorozatának védnökségét, mert közel áll hozzám az az eszme, amely létrehozta és működteti immár közel évezred óta a rendi, egyházi iskolákat” – mondta köszöntőjében Tarlós István főpolgármester.
„Fontosnak tartom, hogy az új nemzedékek tanulmányaik során ne csak a tudomány alapvetéseit sajátítsák el, hanem az emberi lét alapkérdéseire, értelmére is megkapják a választ. A tudomány, a gyakorlat mellé szerezzenek eszmei útravalót is, amely életük során, a nehéz pillanatokban vagy felemelő perceikben segítse őket az igaz értékek megtalálásában.” – mondta köszöntőjében Tarlós István főpolgármester. Felidézte, hogy Magyarországon az első ciszterci kolostor 1142-ben létesült a mai Bátaszék helyén. Ma a világon közel 200 kolostorban több mint 7000 férfi és női szerzetes ápolja a ciszterci szellemet. Magyarországon Budán, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron tart fenn a rend iskolát.
Tarlós István úgy fogalmazott: „talán ez a fajta eszmeiség vezethette azokat az elődöket, akik megalapították a ciszterci rendi iskolákat, köztük 1912-ben a budai Szent Imre Gimnáziumot, amely az 1948-as államosítás előtt a középiskolák versenyében első helyen állt. Az akkori politika fontosnak tartotta, hogy az úgynevezett polgári iskolák mellett működjenek egyházi iskolák is, amelyek aztán tanulmányi eredményeikkel kimagaslottak az iskolák rangsorában”.
A városvezető szólt arról is, hogy 1948-ban az Országgyűlés az összes egyházi iskolát államosította. Ekkor Mindszenty József esztergomi érsek utasítására az összes szerzetesnek el kellett hagynia az iskolákat. Az államosított iskola két évig még viselte a Szent Imre Gimnázium nevet, utána vette föl állami utasításra József Attila – egyébként tiszteletre méltó – nevét. A szerzeteseket internálták, "azért kellett szenvedniük, mert a hitre tanítottak. Arra, ami évezredek óta segítette az embert léte miben valóságának megtalálásában, ami kereteket, fazont, értéket adott az erkölcsnek, ami szeretetre, megbocsátásra, alázatra nevelt" – emelte ki Tarlós István.
A főpolgármester hangsúlyozta: „ezek az iskolák élni tanítanak, olyan diákok kerülnek ki az iskolapadokból, akik megtanulják a rendet, a teremtett világ rendjét, annak majd minden ismeretét, ami nélkül nehéz volna létezni, és egyben megkapják az eligazodási pontokat. Azokat a kapaszkodókat, amelyek segítik az útját kereső embert a helyes, az egészséges irány, a természetes törvények szerinti lét megtalálásában” – mondta Tarlós István.
Tarlós István gratulált ahhoz, hogy a ciszterci diákszövetség Magyar Örökség Díjban részesült. A gimnáziumban ma már 900 diák tanulhat magas színvonalon 4 és 8 osztályos rendszerben, a ciszterci szellemiség újraélesztésének jegyében, keresztény szellemű közegben.
Barlay Bence igazgató arról beszélt, hogy a gimnáziumot rövid idő alatt az a közvetlenség tette népszerűvé, amely korábban ismeretlen volt általában is a tanár-diák viszonyban, de az egyházi oktatásban különösképp. A diákjai között, a diákjaival élő, védencei rezdüléseit figyelő, arra reagáló, nevelő eszményképe jelent meg. Ehhez kimagasló szakmai tudás társult, amely nem jelentett szakbarbárságot, annál inkább saját tantárgyaik iránti elkötelezettséget, a megszerettetés szándékát. Ezek az emberek a jövőbe fektették mindenüket, elhivatottan neveltek, tanítottak. Ez volt a titkuk” – mondta az igazgató.
Dékány Sixtus zirci apát úgy fogalmazott, a születésnapját ünneplő intézmény "több mint épület. Nemcsak egy iskola, hanem mondhatni egyház kicsiben. A mi iskoláink azáltal az egyház, hogy odaadjuk Krisztusnak, amink van, hogy abból táplálni lehessen, hogy örök jelenben élhessenek sokan, akik velük együtt választják ezt az életet, ezt a sajátos barátságot, együttlétet Krisztussal” – hangsúlyozta az apát. Hálát adott mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy a ciszterci élet, lelkület és közösség újjáéledhetett.
